Nincs olyan vihar, ami után ne jönne a legszebb szivárvány!
Kleibernè Simon Enikő vagyok, négy gyermek büszke anyukája. Így váltam én anyává. Hol öröm, hol fájdalom árán.
Anyaságom először 2016-ban, majd 2018-ban teljesedett ki. Nagyon szerettünk volna nagy családot, így szerettünk volna még egy gyermeket. 2019-ben meg is fogant egy újabb kisfiú a szívem alatt. 2020 áprilisában a pandémia első hullámában 28. hétre megszületett Dominik, mindössze 1190grammal. Az élet úgy hozta, hogy nem sok idő adatott meg nekünk vele. Egyszer sem ölelhettem meg, vagy érhettem hozzá a pandémia végett. 9 gyönyörű, de egyben gyötrelmes nap volt, amit vele tudtunk ilyes formában tölteni. 2020.05.03.-án Anyák napja délelőttjén kaptuk a hívást, hogy elment. Akkor, aznap, ott abban az órában, egy világ dőlt össze bennem. Hibáztattam magamat, az orvosokat és az egész világot. Mikor lement a fájdalom pár hónap után, akkor jöttem rá, hogy Ő tanítani jött engem/minket. Ő is kellett ahhoz, hogy az anyaságom ilyesfajta formában, ami néha fájdalmas, de kiteljesedjen. Megtanultam általa, ő tőle, hogy:
- erősebb vagyok lelkileg és testileg, mint ahogy azt gondoltam.
- fiaim nyűgösebb napja is egy áldás számomra
- nincs olyan, hogy rossz nap, mert minden nap csodával és hálával teli
- éjszaka is kelni hozzájuk - ajándék
- nem kell ajándék,
hiszen ők maguk az igazi megismételhetetlen ajándékok
Alig vártuk, hogy a szivárvány gyermekünk beköszönjön hozzánk, hogy kiteljesedhessek anyaként újra
