Sok nő és pár álmodik arról, hogy majd egyszer gyereke lesz. Nehéz kérdés azonban, hogy mikor jön el az ideje. A döntés nagyban meghatározza nemcsak a szülők, de a gyermek életét is. Sok mindent kell fontolóra venni. Dr. Alexandre Sasaokával, a São Paulo-i Clínica Gesta orvosigazgatójával a teherbeesés nehézségeiről beszélgettünk.
Az utód iránti vágy teljesen természetes érzés. A terhesség melletti döntés viszont nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, és sok akadályba ütközhet az út során. Néhányat nem tudunk kontrollálni, mint például a mindennapos stressz hatásait, a rohanó időbeosztást vagy a magas légszennyezettséget. Néhány a saját döntésünktől és cselekedeteinktől függ, mint az étrend, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az alkalmi droghasználat, a testmozgás és az életkor, amikor úgy döntünk, hogy gyereket vállalunk.
A fejlett országokban egyre jellemzőbb, hogy a nők halogatják a terhességet a karrier vagy egyéb választott életmód miatt. Az Egyesült Államokban a várandós nők 20%-a 30 és 40 év közötti. Ez a statisztika évről évre növekszik.
Dr. Sasaoka megállapítása: „Ha figyelembe vesszük, hogy a növekvő életkor a termékenység csökkenését vetíti előre, és a teherbeesés valószínűsége minden évvel csökken, akkor az azt jelenti, hogy nagyon sok nő és pár próbálkozik gyermekvállalással ebben a korban.”
A másik probléma a gyenge általános egészségi állapot és erőnlét. Úgy tűnik, hogy az elmúlt ötven évben világjárvány lett a túlsúly, és a jelenlegi becslések szerint 1,5 milliárd felnőtt túlsúlyos világszerte. Ebből körülbelül 300 millió nő klinikailag elhízott. Ezzel együtt a WHO becslése szerint a világon a nők 20%-a dohányzott 2014-ben, és ez a szám azóta csak emelkedett. A negatívumok hosszú listáján az is szerepel, hogy a dohányzás hormonális változásokat okoz, amelyek közvetlenül befolyásolják a termékenységet.
A próbálkozás megtapasztalása
Mivel a férfiak és a nők különbözőképpen viszonyulnak a gyermekvállalás ötletéhez és a babavárás tervezéséhez, ezért a kétségek és a felmerülő kérdések is széles skálán mozognak. Hozzá kell tenni, hogyha egy pár eldönti, gyermeket szeretne, az még nem garantálja a teherbeesést. A pozitív tesztre való várakozás pedig eddig ismeretlen nyomást gyakorolhat a párkapcsolatra.
Ezt Dr. Sasaoka egy érdekes meglátással egészítette ki: „Ahogy telnek a hónapok, a terhesség pedig elmarad, egyre nő a szorongás és a bizonytalanság, és elkezdődhet egymás hibáztatása – még akkor is, ha egyik fél sem hibás. Ez a tehetetlenség érzését kelti egy látszólag egyszerű és biztos dologgal szemben. Ezen a ponton olyan kérdések merülnek fel, mint:
- „Meddő vagyok?”
- „Problémám van a teherbeeséssel?”
- „Teherbe fogok esni valaha?”
- „Azért van, mert túl sokáig szedtem fogamzásgátlót?”
- „A génjeinkkel van valami gond?”
Segíthet, ha a párok néhány ide vonatkozó ténnyel tisztában vannak. Például azzal, hogy egy menstruációs ciklusban átlagosan 38% az esély a teherbeesésre, ami 98%-ra nő 12 cikluson keresztül. Vagyis: tovább kell próbálkozni.
Mikor kell fontolóra venni az alternatív lehetőségeket?
Ha próbálkoztok, de a siker továbbra is elmarad, akkor lehetőség van mesterséges megtermékenyítésre. Mielőtt azonban egy pár erre az útra lép, meg kell vizsgálni szokásaikat és életmódjukat, hogy lássuk, lehet-e természetes módon növelni az esélyeket. Közvetlen negatív hatása van többek között az életkornak, a dohányzásnak, az elhízásnak, az endokrin betegségeknek, a nőgyógyászati betegségeknek, a pszichológiai traumáknak és sok minden másnak.
Természetesen a meddőséget sem lehet kizárni. Ez is egy elfogadott orvosi állapot, amelyet úgy határoznak meg, hogy nem jön létre fogantatás rendszeres és védekezés nélküli nemi élet mellett 12 hónap alatt, illetve 6 hónap alatt, ha a nő már elmúlt 35 éves. Hacsak nincsenek jelentős enyhítő tényezők, érdemes orvosi vizsgálaton részt venni annak megállapítására, hogy valóban fennáll-e meddőség.
Ha erről van is szó, többféle módszer alkalmazható, olyan egyszerű technikáktól kezdve, mint a programozott közösülés, az inszemináció és a petefészek stimuláció egészen a bonyolultabb technikákig, mint a mesterséges megtermékenyítés és a petesejt-adományozás. Más kezelésekkel meg lehet változtatni a női vagy férfi anatómiát, ilyen például a herevisszeresség korrekciója, a lekötött petevezető visszaállítása és a méhnyakcsatorna tágítása.
Mi van akkor, ha szeretnél saját gyereket, csak éppen még nem most?
A pároknak először a nőgyógyászt kell felkeresniük, hogy megállapítsa reproduktív életük alapvető feltételeit és foglalkozzon terveikkel, például, hogy hány gyermeket szeretnének. Ez magában foglalja azon tényezők áttekintését, amelyek akadályozhatják a terhességet, továbbá a tanácsadást vagy a megfelelő kezelés biztosítását. Habár az életkor előrehaladtával a férfi termékenység csekély mértékben változik, ez nem mondható el a nőkről. Dr. Sasaoka emlékeztet, hogy az emberi biológiát nem lehet legyőzni: „Egy nő életkora fordítottan arányos a terhesség valószínűségével, és egyenesen arányos a magzati rendellenességek kockázatával. Minél tovább vársz, annál kevesebb lesz az esély.”
Az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma szerint alapszabály, hogy a 20 és 30 év közötti egészséges pároknak legalább egy a négyhez az esélye, hogy az adott menstruációs ciklusban létrejöjjön a terhesség, míg 40 év körül ez már csak egy a tízhez. Segíthet, ha a pár a nő peteérési időszakában él nemi életet, és egy-egy nap szünetet hagy a próbálkozások között, hogy addig is a férfi elegendő egészséges spermiumot tudjon termelni. Ez a megközelítés növeli a spontán teherbeesés esélyeit.
Ha hormonális problémákat állapítanak meg, akkor különböző vizsgálatok és kezelések állnak mindkét fél rendelkezésére, mint például anti-Müllerian (AMH) hormon, spermavizsgálat és hiszteroszalpingográfia (petevezeték átjárhatósági vizsgálat) elvégzése.
Fotó: Unsplash
Források:
CDC,2019 = Centers for Disease Control and Prevention. Infertility FAQS. https://www.cdc.gov/reproductivehealth/Infertility/index.htm CDC FAQS 2019
WHO, 2014 = World Health Organization. Fact sheet: obesity and overweight. http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/ WHO Fact Sheet 311. 2014
Gnoth C, 2003 = Gnoth, C. (2013). Natural fertility of a couple and epidemiological aspects of subfertility. Federal Health Gazette - Health Research - Health Protection, 56 (12), 1633–1641. doi: 10.1007 / s00103-013-1852-9
Fertil Steril, 2013 = Definitions of infertility and recurrent pregnancy loss: a committee opinion. (2013). Fertility and Sterility, 99(1), 63. doi:10.1016/j.fertnstert.2012.09.023
ASRM, 2020 = American Society for Reproductive Medicine. Assisted Reproductive Technologies. https://www.asrm.org/topics/topics-index/assisted-reproductive-technologies/
Broekmans FJ, 2006 = Broekmans, F. J., Kwee, J., Hendriks, D. J., Mol, B. W., & Lambalk, C. B. (2006). A systematic review of tests predicting ovarian reserve and IVF outcome. Human Reproduction Update, 12(6), 685–718. doi:10.1093/humupd/dml034
ACOG, 2020 = The American College of Obstetricians and Gynecologists. Evaluating infertility. https://www.acog.org/patient-resources/faqs/gynecologic-problems/evaluating-infertility
